Mező Misi

Mező Misi 1978. augusztus 1-én Gyulán sírtam fel először Édesanyám nagy örömére. A friss vidéki levegő illatát, amit nyári reggeleken éreztem ébredés után, még most is fel tudom idézni magamban..húúúúú, de nagyon imádtam! Három testvéremmel (Tündi, Robi, Kitti) együtt muzsikus cigány családban nevelkedtem, ezért nagyon korán megtapasztaltam a zene varázsát. Még ma is a fülembe cseng Édesapám Cremona gitárjának hangja, melyen nap mint nap játszotta a jobbnál jobb dalokat, hol így hol úgy, de tudása legjavát beleadva. Adott volt tehát a zene szeretete és a hangszer, ezért nagy elszántsággal vetettem bele magam a gitár tudás magas szintű elsajátításába. Már a kezdetekben közönség előtt játszottam, az árok partján sok csodáló tekintetű lány követte figyelemmel zenei fejlődésem. A napi zenélés olyan fontos és rendszeres volt számomra, mint a reggeli mosdás, vagy az esti séta a friss tehén tejért a szomszéd utcába, Juliska nénihez (..ami most szép emlék, de mennyire utáltam, amikor nekem kellett menni!) A muzsikálás szerves része lett az életünknek, zenéltünk örömünkben és akkor is ha bánat ért. 1989-ben egy hagyományőrző cigány együttesben kezdtem meg színpadi szereplésem melynek művészeti vezetője Édesapám volt. Időről időre változott a szerepem, táncosból énekes majd énekesből gitáros énekes és legvégül édesapám átadta azt a bizonyos staféta botot és az együttes művészeti vezetője lettem.
A középiskolás évek számomra is meghozták a kiszakadást az otthoni közegből. Suli zenekart alapítottunk Fecsével és Ernővel “Három Amigo” néven. Életem legszebb évei voltak, napi 5-8 órát próbáltunk, nagy volt bennünk a tudásvágy és sok a példakép, mint pl. a Santana vagy a Gypsy King. A tudásom legjavát a következő zenekar a * La bomba* működésének évei alatt sajátítottam el. Olyan emberekkel muzsikáltam együtt, mint Hevesi Imi, Skorka “Tyaku” Zoli, Tímár Tomi, Oláh Csabi, Antovszki Tomi, Fábián Tomi, és Magda Lala, akiktől rengeteg útravalót kaptam a “muzsika batyujából”, hála és köszönet érte srácok! 2005-ig játszottam velük, 1999-től már párhuzamosan zenéltem a *Magna Cum Laudéval*, jelenlegi zenekarommal.
Közben muzsikáltam gyerekzenekarban (Zűrzavar zenekar) és a Caffe – Sokk nevű formációban, mely tiszavirág életűnek bizonyult csak egy dal maradt meg a “Vanessza”.
1999-óta a Magna tölti ki a főszerepet az életemben. Hálás vagyok az Úrnak, hogy ilyen jó kis zenekart rittyentet össze ott, lent a térkép szélén, a Vihar sarokban. Köszönöm a rengeteg élményt a srácoknak és remélem, nagyon sokáig megyünk még egymás idegeire.:) A legnagyobb köszönet és hála a feleségemnek DÓRIKÁNAK jár, akire mindenben számíthatok, és a lelki nyugalmat Ր jelenti nekem (Köszönöm). 2016-ot írunk és MI kicsit őszebbek, nyűgösebbek, idegesebbek, hülyébbek de ezzel szemben, őszintébbek, tudatosabbak, letisztultabbak, rutinosabbak, boldogabbak és nyitottabbak lettünk, ám a HITÜNK RENDÍTHETETLEN.:)
Az isten áldjon benneteket!
Mező Misi

TÁMOGATÓK

roland_jo
szatyi_jo
superga_jo
ibanez_jo
meinl_jo
artbeat_jo
daddario_jo
bluesound_jo
microsound_jo
audmax_jo
broadway_jo
oxigen_jo